Ahol már találkozhatott velünk:

Adóregisztráció

 

„KI SZAKMÁJÁNAK NEM MESTERE, HÓHÉRA ANNAK!”

Azt akarja, hogy biztosan rendben legyenek cégügyei?

Ne váljon “hóhér” irodák áldozatává! Tanulmányozza a legvadabb “hóhér” tippeket!

 

Adóregisztráció, NAV adóregisztráció, adóregisztrációs eljárás

A cegproblemak.hu adóregisztráció menüpontja abban segíti a Céghmester ügyfeleit, hogy előre kideríthessék, mely természetes és/vagy jogi személyek részvétele esetén tagadná mega NAV az adóregisztráció keretében az adószám megállapítását.

 

Tisztelt Ügyfeleink!

Amikor weboldalainkon, kiadványainkon és személyesen azt kérjük, hogy tájékozódjanak körültekintően (pl. cégalapítás előtt), akkor nem bonyolítani akarjuk az életüket, hanem éppen ellenkezőleg, későbbi bonyodalmaktól, problémáktól szeretnénk (már előre!) megóvni Önöket! Kérjük, hogy ezt szem előtt tartva tanulmányozzák weboldalainkon található tanácsainkat!

 

Mi az adóregisztráció, illetve az adóregisztrációs eljárás célja?

Az adóregisztráció, illetve az adóregisztrációs eljárás célja, hogy kiiktassa a piaci szereplők közül azokat, akik - elsősorban adóhatósági szempontból - nem megbízhatóan/kockázatosan "viselkedtek" az elmúlt időszakban. Közvetett célja és hatása az adózási szempontokon túlmenően, a piaci szereplők korrekt és tisztességes útra "terelése" is. Az adóregisztráció során az Adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásával lényegében kiszorítja a cégalapításból (és a cégmódosításból) azokat a személyeket, akiknek felróhatóan jelentős adótartozások és egyéb "cégproblémák" keletkeztek.

Mikor tagadja meg az Adóhatóság az adóregisztráció során az adószám megállapítását?

Nagyon röviden fogalmazva: sikertelen az adóregisztráció, ha Ön vagy cége (?régi? cége) 15 millió Ft-ot meghaladó adótartozással rendelkezik/adótartozással szűnt meg, illetve, ha cégének adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.


Pontosabban (Art. 24/C§):

(1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók adószámának megállapítását megelőzően a 16. § (3) bekezdése szerint bejelentett adatok és az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.

(2) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)

a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését, követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2), illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.

(2a) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak.

(2b) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a csődeljárási és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(3) A (2) bekezdés ac) pontja alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adószám törlését kimondó határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(4) Amennyiben az állami adóhatóság az adószám megállapítását a (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(5) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha
a) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa), ab), vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és

ab) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

ac) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

b) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa) vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn.

(6) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a (2) bekezdés ac) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta,

a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (e bekezdés alkalmazásában: törölt adózó) tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és

b) a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(7) Az állami adóhatóság jogosult a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát - így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását - a (2) bekezdés aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetőleg az (5) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetőleg e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.

(8) A (4) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a (7) bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.

(9) Az állami adóhatóság az adószámot a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 1 munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a (2) bekezdésben meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető ezen határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját arra, hogy nyilatkozzon a (2) bekezdésben meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül.

(10) Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adóhatóság a mulasztási bírságot - magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával - valamennyi tagra (részvényesre) kiszabhatja.

(11) Az állami adóhatóság az (1)-(9) bekezdés alkalmazása során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem jogerős elutasítása esetében törölni kell. Ha a (9) bekezdés szerint az állami adóhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

(12) Amennyiben az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adóhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adóhatóság a 24/D. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.

(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, illetve tagja, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül, vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság Art. 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.

 Hogyan segít Önnek a Céghmester?

- Amennyiben nem emlékszik arra, hogy korábban milyen cégekben volt érintett, illetve nincsenek megfelelő információi ezen cégek adótartozásáról, jogi sorsáról, segítünk korábbi cégkapcsolati hálójának informatív elemzése, illetve a NAV adósnyilvántartásának lekérdezése útján előre kideríteni, hogy az Ön személye akadálya-e az adószám megállapításának az adóregisztráció során. Díja 10.000 Ft + ÁFA, mely cégalapításra irányuló megbízás esetén a megbízás díjába beleszámít.


„KI SZAKMÁJÁNAK NEM MESTERE, HÓHÉRA ANNAK!”

Nagyon sok cégiroda és sajnos ügyvédi iroda – tudatlanságból, szakmai rövidlátásból, vagy éppen etikátlan önző érdekből (jöjjön vissza az ügyfél és fizessen minél többször) – olyan tippeket, tanácsokat ad ügyfeleiknek, amelyek pillanatnyilag jónak tűnnek és könnyen kivitelezhetőek, hosszabb távon azonban tönkre tehetik, ellehetetleníthetik a céget. Ezeket a tippeket/tanácsokat neveztük el „hóhér” tippeknek.

Kérjük, tanulmányozza a cégalapítás és székhelyszolgáltatás leggyakoribb „hóhér” tippjeit, melyektől hemzseg az internet. Ezek azok a tippek, amelyeket soha semmilyen körülmények között nem szabad megfogadni!

A közelmúlt egyik legtipikusabb és legkártékonyabb „hóhér” tippje az volt, hogy alapítsa Kft-jét 500 ezer Ft törzstőkével 100ezer Ft befizetéssel. A legvadabb hóhérok még 2014. márciusában is ezt hirdették és javasolták, holott kb. 2012 nyara-ősze óta ismert, hogy 2014. március 15-től 3M Ft lesz a Kft törzstőke minimális összege.

A „hóhér” iroda legtöbbször „olcsó”! Nem értékeli sokra sem Ügyfeleit, sem Önmagát, szakértelem nulla, etika nulla, egy a lényeg: ügyfelet szerezni bármi áron!

Íme, az aktuális „hóhér” tippek, melyeket semmiképpen sem szabad megfogadni:

NR. 1. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Alapítsa Kft-jét 500ezer Ft, vagy akár 100ezer Ft befizetéssel, a fennmaradó összeget ráér befizetni később, akár 1 éven túl is!”

A tanács jól hangzik, könnyen kivitelezhető, a jogszabálynak is megfelel, mégis „hóhér” sőt „kegyetlen hóhér” az alábbi 6 ok miatt:

Első: Ha az alapításkori vagyoni hozzájárulás olyan alacsony, hogy még az induló költségeket sem fedezi (pl.: ügyvéd, könyvelő, szakmai és személyi beruházás költségei), akkor a cég kezdetektől „tagi kölcsön problémákkal” fog küzdeni. A tagi kölcsön 2013-tól adóalapot képez és az elvárt adó szabályai szerint adózik.

Aki nem tudja miért baj igazán a tagi kölcsön, tanulmányozza itt: http://cegproblemak.hu/tagi-kolcson

Második: Fentiek miatt (tehát az alaptőke kis hányadának rendelkezésre bocsátása miatt) a cég a KOCKERD kérdőíven el fog bukni, ugyanis az adóhatóság kockázatelemzésének egyik kitüntetett szempontja, hogy a társaság rendelkezik-e a gazdasági céljai megvalósításához szükséges pénzügyi fedezettel. A mindössze 100-500ezer Ft-ot rendelkezésre bocsátó cégek biztosan nem!

Következmény: fokozott adóhatósági felügyelet!!!!

Harmadik: Felelősségi szempontból egyértelműen gyilkos tanács a törzsbetétek felénél kisebb befizetéséről, illetve a törzsbetétek egy éven túli rendelkezésre bocsátásáról rendelkezni a társasági szerződésben, ugyanis ilyen esetben a tag a még meg nem fizetett törzsbetétje erejéig köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért, lényegében nem illeti meg a korlátolt felelősség (Ptk. 3:162. §).

Negyedik: Nem ruházható át az üzletrész, amíg a törzsbetétek befizetése teljes egészében nem történt meg. A hirtelen-gyorsan „szükségessé váló” üzletrész átruházások, fura „cégeladások” éppen a „hóhér” irodák „hóhér” tippjeit megfogadó ügyfeleit érintik leggyakrabban.

Ötödik: Pályázatnál, hitelnél is akadály, ha nincs befizetve a törzstőke egésze, szinte biztos, hogy elutasítják mind a pályázatot, mind pedig a hitelkérelmet.

Hatodik: Amíg a tag törzsbetéte nincs teljes egészében rendelkezésre bocsátva, addig nem fizethető ki részére sem osztalék, sem osztalékelőleg.

NR. 2. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„A törzstőkét nem kell befizetni bankszámlára, elég ha az ügyvezető leigazolja!”

Ez a „hóhér” tipp (is) jól hangzik, könnyen kivitelezhető, de nem felel meg a Ctv. 30. § (5) bekezdésének. A jegyzett tőkét a cég bejegyzését követő 8 napon belül a bankszámlára is be kell fizetni. Ezt az adóhatóság (pl. kockázatelemzésnél) és a Cégbíróság is (mint törvényességi felügyelet gyakorlója) ellenőrizheti.

NR. 3. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Ráér könyvelőt fogadni 2-3 hét múlva, sőt akár később is!”

Ez is gyilkos „hóhér” tipp, melyet sok esetben ügyvédek tanácsolnak. Nézzük, mi a gond ezzel:

Első: A társaságnak az ügyvezető jogviszonyáról már a bejegyzés napjától bejelentési, de legalább adatszolgáltatási kötelezettsége van, attól függően, hogy munkáltatói vagy megbízási jogviszony jön létre a társaság és annak ügyvezetője között. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

Második: Kamarai bejelentkezés a bejegyzéstől számított 5 napon belül kötelező. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

Harmadik: NAV, KSH, helyi iparűzési-adó hatálya alá történő bejelentkezés a bejegyzéstől számított 15 napon belül kötelező. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

NR. 4. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Nem baj, ha bedől a cége, alapítunk másikat.”

Ez lehet, hogy jól hangzik, de nagyon nem igaz! A cégalapításból és a meglévő cégbe való belépésből való adminisztratív kizárást nem csak az Art. 24. § rendelkezései, hanem a Ctv. 9/B. §, 9/C. §-ai is intézményesítik (eltiltás). Aki cégében jelentős köztartozást halmoz fel (15MFt felett) vagy cégét szabálytalanul működteti, esetleg „magára hagyja”, az 5 évig nem lehet gazdasági társaságnak sem vezető tisztségviselője, sem többségi tulajdonosa.

NR. 5. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Kft alapításból nem lehet semmi gondja, hiszen korlátolt felelőssége van.”

Többszörösen „hóhér” tipp: egyrészt fenti tipp nem is próbálja megkülönböztetni a vezető tisztségviselői felelősséget a tagi felelősségtől, pedig nagyon indokolt.

Gazdasági társaság tagja főszabályként – a vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítéséért felel. Természetesen egyéb esetekben is felelősségre vonható (pl. negatív gazdálkodás, törzstőke csorbítása, gondatlanul vagy szándékosan kárt okozó határozat meghozatala, stb.). Szó sincs tehát szent és sérthetetlen korlátolt felelősségről sem Kft-nél, sem Rt-nél.

A vezető tisztségviselő felelőssége sokkal szigorúbb: egyértelműen felel a jogi személyeknek okozott kárért, legyen az az általa képviselt jogi személy, vagy más jogi személy (Ptk. 3:24. §, Ptk. 3:118. §).

Ha valaki egy személyben társasági tag és vezető tisztségviselő is, akkor konkrét cselekedeteit aszerint kell értékelni, hogy azokat melyik „minőségében” végezte. Így könnyen elhatárolható a tagi és a vezető tisztségviselői felelősség.

NR. 1. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Székhelyhasználati szerződés helyett bérleti szerződést kötünk, mert abba nem köt bele a NAV!”

Igen! Van néhány tájékozatlan-pontatlan NAV-os dolgozó, aki nem hogy nem köt bele, hanem még ajánlja-javasolja a bérleti szerződést!

Ezzel az a probléma, hogy a bérleti jogviszony a bérlet tárgyának (kizárólagos) használatát feltételezi a bérlet időtartamára (Ptk. 6:331. §). A székhelyhasználatnál nincs sem kizárólagosan használt ingatlanterület, sem egyéb kizárólagosan használt dolog – nincs a bérletnek tárgya. Ezért az ilyen szerződés színlelt szerződés, ami Ptk. és jogellenes.

A téma adóhatóság általi kezelése két kérdést is felvet:

Első: Miért nincsenek tisztában az adóhatóság munkatársai az ellenőrzési tevékenységüket érintő jogszabályok lényegével?

Második: Egyes adóhatósági munkatársak honnan veszik a bátorságot és a jogalapot, hogy beleavatkozzanak a független vállalkozások – szerződéses szabadságon alapuló – jogviszonyaiba?

NR. 2. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Tegye a székhelyét iparűzési adómentes településre!

Korrektnek látszó tanács, de az ilyen helyre bejelentett cégek egy részének előbb-utóbb törlik az adószámát. Olyan „iparűzési-adómentes székhelyen” törlik az oda bejelentett cégek adószámát, ahol a székhelyszolgáltató nem üzemelteti a székhelyet (nincs személyzet, ebből adódóan üzleti órák alatt nincs nyitva) csak a cégtábla van kint, de akik személyesen keresik a cégeket (pl. NAV) nem találnak ott senkit.

Így lesz egy egyébként jó ötletből rémálom, rengeteg elúszott pénz, idő és energia!

Megoldás: Korrekt budapesti székhelyszolgáltató megbízása, a vidéki iroda csak fióktelep legyen, ott nem keresik a céget, nem kell leveleket átvenni. Ha a bevétel ottani tevékenységből származik – megosztással – az iparűzési adó csökkenthető, illetve elkerülhető!

NR. 3. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Nem lehet a cégük székhelye székhelyszolgáltatónál, mert a székhelyszolgáltatás megszűnt!”

Ezt a „hóhér” tippet NAV-osok terjesztik széltében-hosszában, főleg tájékozatlanságból és/vagy érzelmi okokból, mert nem nagyon szeretik a székhelyszolgáltatókat.

A dologban az a fals, hogy az ügyvédi székhelyszolgáltatás szűnt meg, mégpedig 2012-ben. A független, erre szakosodott vállalkozások székhelyszolgáltatása teljesen legális tevékenység, melyet mind a Ctv., mind a Ptk. idevonatkozó rendelkezései lehetővé tesznek.

 

Tisztelt Érdeklődőnk, Tisztelt Ügyfelünk!

Saját érdekében tanácsoljuk Önnek, hogy ne adjon megbízást olyan ügyvédek, cégirodák, székhelyszolgáltató irodák részére, ahol a fenti „hóhér” tippek szellemiségét tükröző tanácsokat adnak Önnek.

 

Segítünk!
Információ, időpont egyeztetés:
06-20-949-2069
06-20-940-4475
06-20-442-8466
06-1-410-7997
(Tanácsadás, konzultáció minimális díja: 20.000 Ft+ÁFA)

 

Kintlévősége, likividitási problémája van? Segítünk: www.marconiproject.hu

 

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester cégügyekkel foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.ceghmester.hu

 

Ha szeretné tanulmányozni a Céghmester székhelyszolgáltatással foglalkozó weboldalát, kattintson ide:

www.szekhely.org

 

Menüpontunk legkeresettebb kifejezései: adóregisztráció, NAV adóregisztráció, adóregisztrációs eljárás, adószám, adószám megállapítása

 

Ugrás az oldal tetejére